Anyaidő, énidő

Tartozok magamnak egy kis idővel. Mindegy is, hogy minek is nevezzük divatos szóval. És nem csak énidőre van szükségem, hanem olyan tevékenységekre, amiben örömömet lelem (ja, ez kb. minden) és megtalálom önmagam. Alapjában véve, szinte mindent szívesen csinálok, viszont van néhány dolog amit a hobbinak nevezek és igen, erre is van néha idő és van egy picike idő amit a körmeimnek szentelek.
Sokáig volt zselés műkörmöm, de már évek óta nincs.
Egy ideje már saját magam készítem el a manikűrömet. Nagy élvezettel tölt el körmeim festése, díszítése. És milyen jó is a kis kényszer pihenő, amíg szárad a sokadik réteg lakk.

Úgy gondoltam, hogy ide fogok képeket feltölteni a körmeimről. Nem szaporítom a bejegyzések számát feleslegesen minden új elkészült manikűrrel.
A saját köröm is lehet szép és egyedi.
Kérlek görgess lejjebb, ha kíváncsi vagy az újabbakra is.

2019.06.18.

Végre megint volt egy kis időm alkotni. Most ilyen lett. Imádom, hogy minden nap új színben, mintában pompázhatnak a körmeim!

2019.07.23

2020.02.15

Hosszú idő óta nem készítettem képet. Más dolgok kerültek előtérbe az életemben. Sajnos. De erről talán egy külön bejegyzést fogok írni.  De végre már jobb egy kicsit. 

 Szóval, itt van az aktuális körmöm. Imádom az Oriflame The One körömlakkjait. 

2020.02.20

Még egy szépség: 

Mindig próbálok,  valami merészet,  de valahogy előbb-utóbb visszatérek a jól bevált színekhez.
Lassan eljön a perc, hogy megmutassam a gyűjteményemet, de addig is itt egy kis frissesség, a mai napon,
2020.05.21

Virágok!

A sok eső ellenére is szépen virágzanak a különböző fajtájú virágok a kertemben. Örülök minden kinyílt virágnak, mitha csak ezzel, így hálálnák meg a gondoskodást.

2019.06.25.

És még pár fotó a virágaimról: 

Párnák

Büszkén mutatom, hogy pikk-pakk elkészültem fiam párnáival. Régi toll párnák álltak a szekrenyben, úgyhogy kimostam őket és szép huzatot kaptak. Most már lehet játszani velük és pihenni is rajtuk!

Anyák napja

 Kicsit sok volt nekem az elmúlt időszak. Nehezen viselem, hogy sikertelen lett a lombikunk és közben még ott volt a Húsvét, a születésnapom és most meg anyák napja.
 Most sokan azt gondolhatják, hogy semmi okom szomorkodásra,  hiszen van egy szép 14 hónapos fiam. Ez igaz. És hálás vagyok érte. Ő a mindenem. Mégis fáj és egyfajta gyász az, hogy nem sikerült a kistestvér.  Leírhatatlan. Nem is tudom, hogy tudnám elviselni ha  nem lenne egy kis örökmozgóm.
 Örülök, hogy vége van ennek az üppelős időszaknak. Csendben eltelt és ez most így volt jó.